A kutya testbeszéddel is igyekszik megértetni magát, amelynek a fülek, a pofa, a száj, a törzs és a farok elengedhetetlen kellékei. „Arckifejezéséből” hangulatára is következtethetünk.

A felfelé tartott fül és farok a magabiztosság és éberség jelei, de izgatottságra is utalhat. Ha azonban a figyelőtartásban lévő fül vicsorítással, szőrborzolással és szúrós tekintettel párosul, támadási szándékot fejez ki, de létezik olyan eb is, amely minden figyelmeztető jel nélkül támad.

A lelapított fül és a has alá húzott farok félelemre vagy idegességre is utalhat. Ha szorult helyzetbe kerül, viselkedése megváltozik: vagy támadni fog, vagy teljesen megadja magát; a hátára fekszik és védtelen hasát mutatja.

Játékos kedvét vakkantásokkal, farkcsóválással és ugrálással egyértelműen jelzi.

Udvarlás során sem maradhat el a testbeszéd, ilyenkor az „udvarló” udvarlással kelti fel szíve hölgyének figyelmét, és ha sikerrel járt, játékos pofozkodásba kezdenek.